Mesztegnyő

Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Határának több mint a fele erdő, a patakokon halastavak létesültek és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet egy része is a területén van. A Boronka ritka természeti értékeit szívesen keresik fel a magyarok és a külföldiek egyaránt. Itt vezet az Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. Jól járható kerékpárutak vannak, de gyalogosan vagy a 9 km hosszú erdei kisvasúttal is utazhatunk.
A falu térsége már az őskorban is lakott helynek számított, egy itteni agyagbányából rézkori és kora bronzkori cserépedény töredékek kerültek elő. A vidék az ókorban különösen jelentős szerepet játszhatott, a római korban feltehetően a Szombathely-Pécs közötti forgalmas kereskedelmi útvonal is végighúzódott a majdani település területén. A határban egy bronzfibulára is bukkantak, s egyes feltételezések szerint a mai Sósgátpuszta földjének mélye egy elfeledett római település maradványait rejti. A honfoglalás időszakában a területet a Bő nemzetség vette birtokába, majd 955-ben Koppány vezér birodalma lett. Legyőzése után István király szervezte vármegyévé Somogyot. Valószínűleg ekkortájt szenteltek Mesztegnyőn templomot Szent Miklós tiszteletére, s a patrónus neve még a bizánci kereszténység emlékét őrizte. A megyei régészeti adattár egy Árpád-kori temetőt is megemlít a község kapcsán, s innen származó leletként néhány dénárt és gyűrűt sorol fel. A környéken a kora középkorban idegenből betelepített hospesek alapozták meg a szőlőművelést, bortermelő vidékké változtatva az Öreg-hegyet is.