Várda község
A falu neve a település egyik részét birtokló Várdai családra vezethető vissza. Létezéséről 1284-ből maradtak fenn elsőként iratok. Akkor pusztai birtokként említik az oklevelek. Fél évszázaddal később, a pápai tizedjegyzékben már plébániáját is jegyezték. Szent Mihály tiszteletére emelt plébániáját 1481-ben szentelték föl.
A török időkben készített adólajstrom szerint akkor csak négy háza volt. A megszállók kiűzése után, a 15-20 család a mai Fő utca helyén fekvő nádas területen telepedett le.
A XVIII. Század második felétől a Záborszky család birtokolta a községet, egészen az 1848-as forradalomig. Ekkor kezdődött a falu fejlődése, ám a szabadságharcban részt vevő nemesi család tagjai elestek. Sírjaik ma is a várdai temetőben vannak.
Az 1900-as évek első felében a településhez tartozó Kisalbertpuszta és Büdöskútpuszta lassan elnéptelenedett, s az enyészeté lett. Várda fejlődése a két világháború között indult meg jelentősen. Majd felépült az újtelepi rész a főút mellé, s kialakult a község jelenlegi arculata.
Várda temetőjében helyezték örök nyugalomra a község 1956-os mártírját, Köbl Józsefet. Az akkor negyedikes gimnazista fiút Kaposváron lőtték agyon a szovjetek.
Szász Endre Kastélymúzeum
A Szász Endre Életművét Gondozó Közhasznú Egyesület 2011-ben alakult, és nyitotta meg a Szász Endre Kastélyt. Azóta kapcsolatokat épít Szász Endre nevét viselő intézményekkel, határon túli szervezetekkel. Számos látogatót fogadott ez idáig, valamint interaktív és rendhagyó tanórák helyszíne volt.
A kúria otthont ad a Baráti Kör kulturális programjainak, előadásoknak és rendezvényeknek.
Feladatunk a műemlék értékű helyszín és az itt fellelhető, kivételes szellemi és tárgyi hagyaték gondozása. Az érdeklődő közönség számára bemutatásra kerül az értékes antik műtárgy gyűjtemény, Szász Endre alkotásai, a műterem és azok a tárgyak, melyek körülvették őt a mindennapok során.