Hács község

A Dunántúl észak-somogyi részét a Kapos-völgye és a Balaton között már régóta Külső-Somogy néven ismerik. Domborzatára jellemző, hogy a nyugati részén a párhuzamos hosszanti völgyek közé fogott Gamási-hát megszakítás nélkül halad a Balatontól a Kapos völgyéig. A Gamási-hát a Külső-Somogyi dombság leghosszabb és legszélesebb része. Szélessége 5-10, hosszúsága 30–35 km. Elkeskenyedő északi részén alakultak ki a legmagasabb tetők 260-280 méter magasság között. Dél felé fokozatosan 180-200 méterre alacsonyodik. Nyugati része lépcsőzetesen, szelíd lejtőkkel tekint a Nagy-Berek felé. Ezeken a lankás lejtőkön és a lábuknál fekvő völgyben helyezkedik el délről északra haladva Hács, Gyugy, Szőlősgyörök, Szőlőskislak. Jellemző még, hogy mintegy láncra fűzi a településeket a Hács határában eredő Jamai-patak, amely aztán Balatonboglár nyugati részén ömlik a Balatonba. A Gamási-hátat a jégkorszak idején keletkezett hullópor, a lösz alkotja. Keresztül-kasul szeldesik a vízmosások, népiesen horgok. Ezek tulajdonképpen 2-10 méter mélységű, függőleges falú mélyutak. A horgok falát agyag, vörös és sárga konkréciós iszap és dolomitmurvák alkotják. Ezek adják a táj igazi különleges jellegét. Szép példája ennek Hácson a Csapásnak nevezett horog, amely a falu központjától kapaszkodik fel a Somogybabodra vezető úton.
Hácsot aszfaltos úton Lengyeltótiból lehet megközelíteni, a 6711-es útból még a városközpontban keletnek kiágazó 67 115-ös számú mellékúton. Amint a kéktói emelkedőn kiérünk és a fenyvest elhagyjuk, gyönyörű kép tárul a szemünk elé. Erdők által övezett kis ékszerdobozt pillantunk meg. A Hács táblához érkezve balra Putendára és Béndekre vezet az út, az éles jobb kanyar után pedig máris a Fő utcában vagyunk. A falu központja a jobbra lévő evangélikus templom után 100 méterre következik. Itt ha balra térünk, a katolikus templomhoz és a temetőhöz jutunk, ha egyenesen megyünk, Gárdonyba vezet az út. Jobbra tartva a Dózsa, majd a Diófa utcába, azon túl pedig Kisberénybe juthatunk.
A község három részből, Hács faluból és két külterületből, a ma már lakatlan Béndek pusztából és a lassan üdülőfaluvá váló Gárdony pusztából áll. Hács falu két jól elkülöníthető, gyakorlatilag különálló része Putenda (1849-1936-ig Pettend puszta) és Hács. Ez utóbbi három falurészre tagozódik: Alsó - és Felsőhácsra valamint Újutcára.
Az első világháború utáni évekig Hács elnevezés alatt két falut értettek, Kishácsot és Nagyhácsot.