Nikla
Területileg Somogy megyében található Nikla Község a Balatontól 25 km-es távolságra terül el, melynek határait az 1700-1800 években a „magyar tenger” mocsaras nádasai fedték be. Közigazgatásilag a Marcali járás területéhez tartózik.
Szelíd környék ez, lankás dombokkal, patakokkal, tavakkal.
Eme festői környezetben élt és alkotott sok éven keresztül a „niklai remete” néven is emlegetett Berzsenyi Dániel.
A költő faluja sok-sok érdekességet és látnivalót tartogat az ide látogatók számára.
A falun végig haladva az ideglátogató vendég mindenhol a történelem a hagyomány és a kulturális értékek ápolásának mindennapi jelenlétét látja, mely igazán szívmelengető érzés tud lenni minden igaz magyar ember számára.
Marcali irányából érkezve az út jobb oldalán egy kisméretű kápolna hívja fel magára a figyelmet.A kápolnához tartozó földbirtok parkosítva lett, melynek köszönhetően nagymértékben megváltozott nemcsak a kápolna, hanem a falu látképe is.
Az épületet 2003. augusztus 6.-án az első Mézes Nap nyitányaként szentelték fel, egy ökumenikus istentisztelet keretében.
Tovább haladva a település főutcája felé - melyet természetesen Berzsenyi Dánielről neveztek el – egy kereszteződés közepén álló kereszttel találjuk magunkat szembe, mely 1874 óta vigyázza az erre közlekedőket.
A település egyetlen nagyobb útkereszteződését vigyázó kőkrisztus a falukép szempontjából meghatározó jelenség.
Nem lehet úgy elmenni mellette, hogy ne vessünk rá mindig egy pillantást.
Ide visszatérünk még.
A kereszteződés után jobboldalt egy hangulatos park látványa fogadja a betérő és átutazó vendégeket, melyet Rózsakertnek neveznek.
A park megérdemelte szép nevét, mely közepén a virágágyások között áll egy gyönyörű szobor, a díszpolgári emlékoszlop, aminek talapzatára a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket felsorakoztató személyek nevei kerülnek fel.
A park sokáig benyúlik az utca belsejébe, hangulatos sétaútját érdemes egyszer végig járni.
A volt iskola udvarának utca felőli részén, szép környezetben áll a II. Világháború hősi áldozatainak emlékműve, mely egy két és fél méter magas köroszlop beton talapzaton, melynek tetején hatalmas bronz turulmadár áll kifeszített szárnyakkal.
Az emlékoszlop melletti keskeny betonúton haladva vezet az út a temetőbe, mely egyben Berzsenyi Dániel síremlékének ad helyet, ami a gondozott temető közepén tornyosul.
Somogy vármegye közössége 1860–ban emeltette az „obeliszket” a községi temetőben a költő sírjánál.
A település nagy tiszteletben tartott lakója Berzsenyi Dániel a „niklai remete” 1812-ben épült kúriája napjainkig sokak számára kedvelt úti cél.
A településen nagy hagyománya van a Berzsenyi-kultusz ápolásának.
Nikla Községi Önkormányzat képviselő testületi döntése alapján 2015. szeptemberében emlékoszlopot avatott Trianon és az I. Világháború hősi halottai emlékére a Berzsenyi Dániel Emlékház kertjében.
Megközelítés
Marcalitól 11 kilométerre keletre, a Balatontól (Balatonfenyvestől) közúton 30, légvonalban 15 kilométerre délre fekszik. Központján az Öreglak-Marcali közti 6704-es út halad keresztül, Lengyeltótitól a 6708-as út vezet idáig, Buzsákon keresztül.
Berzsenyi Dániel Emlékház
Az 1811-ben épült, egykori lakóházában 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot. Tágas termeiben a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait vehetjük szemügyre. Megtalálhatók az ország különböző vidékeire a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és nyomtatott változatai. Pipái, tollai és népi hangszerei a vidéki nemes életére emlékeztetnek. Széchenyi István szobra a költő és a nagy államférfi közötti szoros kapcsolatra utal. A ház előtti virágok között a költő mellszobra fogadja a látogatót. A kertben még ma is áll a Berzsenyi Dániel által 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa.
Látogatható hétfő kivételével:
április 1. – október 31. 10 – 18 óráig
november 1. – március 31. 10 – 16 óráig
Interaktív méhészeti kiállítás
Az interaktív méhészeti kiállításon egyszerre jelenítjük meg költőnk „méhészeti örökségét” és a mézkészítés folyamatát a növényi nektártól a mézpergetésig, mindezt interaktív és multimédiás eszközök segítségével élményalapon. Ez alapvetően meghatározza egy korszerű kiállítás alapjait, mely a turisták érdeklődését hivatott felkelteni. A kiállítás 3 fő részből épül fel „Berzsenyi és a méhészet tere”, „Mézelő növényvilág Multi-funkciós tér”, és a „Mézkészítés tere”, mely együtt felejthetetlen élményt biztosít a kedves látogatók számára. Berzsenyi Dániel a sokak által emlegetett „Niklai remete” avagy „Dani uraság”-ról sokak számára ismeretlen, hogy elsősorban gazdálkodó ember volt és méhészkedett. A méhészkedés alapjait Niklán a Berzsenyi család honosította meg.
Látogatható hétfő kivételével:
április 1. – október 31. 10 – 18 óráig
november 1. – március 31. 10 – 16 óráig
Történet
A berekszéli település egykor hatalmas erdőben rejtőzködött, manapság azonban az erre vetődő a rétek, mezők nádszélek mellett inkább csak ligetecskéket talál. Igaz, ez a Nikla már nem ott áll, ahol a régi. Nyugaton a Koroknai-vízfolyás szab határt, ebbe szalad a régen malmot működtető Malom-árok. A keleti oldalon a Táskai-árok, itten i nevén a Kosztorica igyekszik a Balaton irányába. Jórészt homokos, néhol futóhomokos tájat csak a Rasztinai-réten és Fischerpusztán töri meg néhány hold agyag. A falu környékét a lábunk alá véve errefelé leginkább csak akácfába bukkanunk. Délebbre, a tájvédelmi körzet területén „igazi” erdőt is találunk. Ha lefelé is tekintünk, csiperkét, nyúlgombát, galambicát, vargányát, szegfűgombát – ez utóbbit a környéken csibegombának nevezik – lelhetünk. A lakosság körében jól ismert gyógynövények: a mályva, a bodza, a békarokka, és a vérehulló fecskefű. A vadászok fácán, róka őz, szarvas, vaddisznó, ritkábban nyúl elejtésében jeleskedhetnek.
1332-ben Niklának már plébániája volt a pápai tizedjegyzék szerint. Említése Mikala, Micla, Mikla, Micola néven egyaránt előfordul - elnevezését a latin "Nicolaus"-ból eredeztetik. Az erdőirtással "helyet szerző" település a régmúltban a mostani Hódoshát alatti részen terült el. Itt a Kosztorica adott vizet. Jelenlegi helyét csak a XVIII. században találta meg a falu, feltehetőleg a visszahúzódó Nagyberek nyornán a vizet követve. A század végén magyarok és sokácok - más források szerint tótok, rácok - lakták a falut. Ez idő tájt akadtak rokonítások a szomszédos Táskához, Somogyszentpálhoz - mindkét községben délszláv telepesek segítettek a Nagyberek visszaszorításában.
