Táska község
Táska község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megye nyugati részén a Balatontól délre helyezkedik el. A környék lápos, mocsaras, bokros- ligetes része kedvelt tartózkodási helye az apróvadaknak, a közeli erdőben pedig szarvasok, őzek és dámvadak tanyáznak.
A kora középkori Táska a mai templomdomb mesterséges halma körül terült el. 1542-ben templomáról is tudunk, amely minden bizonnyal a mai templom helyén állt. A községet először talán 1121-ben említik, mikor is a község mellett halászó helyeket kap a Balatonalmádi monostor.
1298-ban már bizonyosan Táskát említik meg, ekkor a falu neve Villa Task. Táska a 15. század elejétől a Marcali uradalom része. Hogy mikor kerül az uradalomhoz, azt nem tudjuk pontosan. A Pécz nembeli Marczaliak 1275-tól birtokosok Somogy megyében és valószínűleg ettől az időtől kezdve már részese lehet Táska a Marcali uradalomnak.
Megközelítés
A Balatontól délre fekszik, nagyjából félúton Lengyeltóti és Marcali között, mindkettőtől körülbelül 12-13 kilométerre.
Látnivalók
Katolikus Templom, országos és helyi védettséget kapott pincesorok, Fehérvízi láp, Kastély-park
Római Katolikus Templom
1752-ben felavatták Táska templomát, majd 1820-ban váltotta fel a mostani templom, hozzá kell még tenni, hogy ebben az időszakban egészen 1831-ig a falu papjai horvátok voltak és horvát nyelven tartották a helyi miséket, tovább menve a jelenlegi formában lévő templomot 2011-ben újította fel a helyi egyházközösségi tagok jóváhagyásával a Leader pályázati program keretei között a Táska Községért Alapítvány és a templom helyi védettséget kapott.
A templom kertben 1918 és 1944-es világháború emlékműve áll, 2016 évben az egyház védőszentjének Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulójának tiszteletére Szent Márton szobor avatása történt meg. A templom környéke a Táska Községi Önkormányzat által újult meg 2017 évben.
Pincesorok
Országos és helyi védettséget kapott pincesorok.
Aligvárom, Boroca, Szadó, Öreghegy az 1800as években ezekre a területekre a helyi gazdák ültették a szőlő ültetvényeiket, majd az ültetvényhez építették a présházakat. Ezekben az időszakokban a helyi építési anyag sár és vályogtégla volt, ez volt a legolcsóbb. Az ajtókat és ablakokat kis méretre szabták, a tetőszerkezetet fa és zsuppszalma(rozsszalmával) borították.
A későbbi időkben a szalmát váltotta a Balaton Nagyberki területen saját erőből aratott nád.
Országos műemlékvédettséget 22 pince kapott a több mint 80 pincét önkormányzat helyezte védettség alá. A több mint 200 éves pincesorokat több turista keresi évente fel, a vendégeket helyi borokkal, helyi gyümölcs pálinkával, szervezett látogatás esetén pincepaprikással látják el.
Fehérvízi láp
Országos védettséget kapott Fehérvízi láp
A Nagy-berek természetvédelmi értékeit mindenáron meg kell őrizni, a Fehérvízi láp hogy fent maradt az köszönhető az Országos Természetvédelmi Főigazgatóság által elrendelt és vízzel feltöltött ősláp megmaradásának. A terület visszakapta a természet adta élővilág és madárvilág kialakulását. A területre látogatottság esetén ajánlott vezetést kérni, hogy az ide látogató megismerje a növény és állatvilág szereplőit. Megtalálható a területen a vízi gázló, a mocsári ibolya, a szibériai nőszirom, az állatvilág képviselője kb. 130 madárfaj talál jelentősebb élőhelyeket a térségben.
Kastély-Park
Az épületet magát az önkormányzat 1996-ban kezdte el építeni, 2000-ben lett átadva, a képen látható 9 hektáros parkkal együtt. A látványosság maga az épület valamint az ott lévő házi állatok és dámszarvasok.
